TestÅ‘rökkel érkezett, négy-öt nagydarab, öltönyös biztonsági személy vette körül. Gordon Brown integetett egyet jobbra, egyet balra, majd lehuppant székére. A brit miniszterelnök Tim Brabants versenyére jött. Igaz, szinte semmit sem látott belÅ‘le.

A Shunyi kajakpályán ugyanis csak egy kivetítÅ‘ van, azt pedig a díszpáholyból nem látni.

A mezÅ‘ny elrajtol a messzeségben, aztán a jószeműek üvöltenek, hogy ott, elöl, Å‘ van elÅ‘l, illetve hátul. Gordon Brown is nyújtogatta a nyakát, pislogott a távoli kajakosok felé. Aztán ahogy közelebb ért a mezÅ‘ny, már tapsolt is. Volt miért, Brabants gyÅ‘zött, angol öröm, és ünneplés. Úgy egy percig. Aztán jött Vajda Attila futama és a magyar aranyérem. Ezt azonban már nem látta Gordon Brown, mert elhagyta a lelátót. Igaz, Brabantsnak sem súghatja majd oda Å‘szintén, hogy: "Te, hogy mentél 750-ig!"

Köpködni tilos – ezt ábrázolja egy meglehetÅ‘sen mulatságos tábla a pekingi vasútállomáson. A kerek, figyelmeztetÅ‘ alkalmatosságon egy bábu látszik, amint foga kerítése mögül kiejt néhány, azonosíthatatlan cseppfolyós valamit. Nevezzük nyálnak. A piros szegélyű tábla aztán hatalmas vonallal át van húzva, egyértelművé téve, ezt a mozdulatsort itt bizony tilos megtenni.

Az egyik kínai szakedzÅ‘ épp tanítványainak magyarázott a műugrás selejtezÅ‘in. A medencében alig páran tartózkodtak, Å‘k is jobbára csak úszkáltak. A mester beszélt, beszélt, majd félrefordult és termeteset köpött a vízbe. Nem vélemény volt ez, csak egy szerinte természetes és szükségszerű cselekvés. A tanítványoknak a szeme sem rebbent, hallgatták tovább a mestert. A kínai edzÅ‘t még figyelmeztetni sem lehet, elvégre tábla nem volt a közelben.

Lil Wayne-nek nem kell nagyobb reklám. Az amerikai rapper akaratán kívül lett ismert, emlegetett zenész. Michael Phelps ugyanis elárulta, az Å‘ zenéjét hallgatja a uszodában bemelegítés elÅ‘tt.  

"Én vagyok én, ki vagy te? Te nem vagy én, te nem vagy én, ezt tudom, de nem érdekel" - egymásra találtak. Ez tényleg olyan Phelps-es. Már csak azon gondolkozom, Cseh Laci melyik dalt választaná, ha egyszer zenés bemelegítést tartana. Biztos nem a "Még nem veszíthetek, még nem" - örök Zámbó Jimmy slágert, és a "Próbálj meg lazítani, lazítani" sem Lacika stílusa. Esteleg a "Száguldás, 400 vegyesen száguldás, óóóóóóó" átköltést egyszer meghallgatná, sokan erÅ‘ltetnék a "Mindent megteszek, hogy én legyek az elsÅ‘" rigmust, igaz a csíkos napernyÅ‘re vajmi kevés szüksége lenne úszónknak. Az alfától az Omegáig vizslatva a magyar könnyűzenei élet nagyjait, talán maradnánk az utóbbinál. Gomb benyom, fülhallgató be: "Hull, csak hull reám, ezüst esÅ‘". Igen, ezüst esÅ‘, izgalmas, de jólesÅ‘. 

Liu Xiang tragédiája felett képtelenek napirendre térni a kínaiak. A pekingi olimpia egyik emblematikus alakja nem tudott rajthoz állni a 110 gát futamain sérülése miatt. Két nappal Liu Xiang sérülése után is fájdalmasan elevenítik fel a hazaiak egyik nagy kedvencük tragédiáját. A Nemzeti Stadionban, nem túlzás ezrek sírtak, az újságok pedig oldalakon keresztül elemzik a gátfutó sérülésének okait.

Az athéni bajnok lábáról ábrák egész sora jelent meg, berajzolva a sajgó Achilles-inat, a korábbi boka és vádli sérülések helyeit. A China Daily című napilap még a sérülés másnapján is közel két oldalon írt Liu Xiangról. Nyilatkozott a sportoló családja, barátai, sporttársai.

Az egyik kínai kérdésemre csak annyit mondott Xiangról és a helyiek érzelmeirÅ‘l.

- Ezt úgy sem értitek, Å‘ egy mítosz, egy legenda. Fájdalmas csalódás ez.

Kína 43 aranyéremmel vezeti a nemzetek éremtáblázatát. Mi még arra a bizonyos elsÅ‘re várunk, azért ez is nagy fájdalom...

És akkor Szafina elkezdett tombolni. Az orosz lány az olimpiai döntÅ‘ második játékrészében ritkán látható hisztit vágott le. Egy-egy pontatlan ütés után földhöz vágta ütÅ‘jét, üvöltött, sikított. Volt, hogy a levegÅ‘be vágta a húros ütÅ‘eszközt, jó magasra, aztán a hulló sportszert látványosan elkapta. Sajátos mérgelÅ‘dés.

Egyik tombolását egy újságíró bánta, a dühös Dinara ugyanis miután a hálóba ütötte a labdát, idegbÅ‘l kivágott egy másikat, épp a sajtótribün felé. A kósza laszti pont fejen talált egy beszélgetÅ‘ újságírót. Mi ebbÅ‘l a tanulság? Egy Szafinára mindig figyelni kell, ha jól játszik azért, ha netán rosszul, akkor meg a testi épségünk miatt.

Az amerikai válogatott meseszép gyÅ‘zelemmel, már a következÅ‘ találkozókra is gondolva biztos, 92-69-es gyÅ‘zelmet aratott Görögország ellen. A meccs utáni sajtótájékoztatón a zsúfolásig megtelt sajtókonferencia résztvevÅ‘it egy kínai tolmács köszönti. Az úriember bemutatja az amerikai válogatott szövetségi kapitányát, majd az amerikai együttes egyik játékosát is, igaz egyedi módon.

- És a csapatból itt van közöttünk a tizenhármas számú játékos.

Mike Krzyzewski felsóhajt, maga elé néz, majd az ég felé, aztán vet gyorsan két keresztet. A tizenhármas játékos pedig nem más, mint Chris Paul, a New Orleans Hornets egyik legjobbja, persze, Kínában lehet nem nézik az NBA-t.

A Kemény-legények ausztrálok elleni meccsét is a Yingdong Natatóriumban nézte végig, a váratlanul izgalmasra sikeredett találkozó legvégét már állva nézte. 13-12 ide, ausztrál elÅ‘ny, majd lóba, Szécsi véd, vége, gyÅ‘zelem. A miniszterelnök felugrik, a levegÅ‘be csap és harsányan tapsol a magyar gyÅ‘zelemnek. Egy amerikai újságíró oldalba bök: - Te, nem tudod, Å‘ kicsoda? A magyar miniszterelnök – felelem. – Ennyi energiája van, ezek szerint nem fárasztják le otthon – szól a riposzt. Erre azonban már csak egy mosoly a válasz.

Csodálatos, közönségszórakoztató játékkal gyÅ‘zte le az amerikai kosárválogatott Görögországot 92-69-re. Kobe Bryant és társai mellett hatalmas tapsot kapott az olimpia egyik kabalafigurája is. Jing-Jing ugyanis a szünetben becaplatott a parkett közepére, majd fergeteges műsort rittyentett.

Táncolt, ugrált, tapsra buzdítva a nézÅ‘ket. A publikum akkor derült igazán, amikor a kabalafigura fejen átfordulással próbálkozott, a mutatvány sikerült, ám Jing-Jing másodpercekig tehetetlenül feküdt a hasán, az átfordulás után képtelen volt felkelni. A játékosok már szállingóztak vissza a pályára, ám a figura csak csúszkált a parketten, majd ismét orra esett.

Célját azonban elérte, térdüket csapkodva nevettek a nézÅ‘k a ritka nagy bukáson.

Ara Abrahamian példátlan dolgot művelt. Az örmény származású, ám svéd színekben szereplÅ‘ birkózó a szÅ‘nyeg közepére dobta bronzérmét.

Nem csak a magyar szimpatizánsok, a svédek is csalódottak voltak a 84 kilogramos birkózóversenyek után. A magyarok az ezüstérmes Fodor miatt szomorkodtak kicsit, a svédek egy honosított birkózó hátát lapogatták, Abrahamian ugyanis kikapott a döntÅ‘bejutásért Minguzzitól.

- Ez botrányos – mondta Abrahamian. – Úgy érzem nagy igazságtalanság áldozata lettem az elÅ‘döntÅ‘ben. A szabályok meglehetÅ‘sen véleményesek, úgy érzem egyáltalán nem fairek.

A birkózó annyira felidegesítette magát az elÅ‘döntÅ‘beli veresége után, hogy nem akart szÅ‘nyegre lépni a bronzmeccsen.

- Egy barátom hívott fel a meccs elÅ‘tt 20 perccel és végül rábeszélt, hogy küzdjek. Nem érdekel a bronz, én az aranyért jöttem. Ez az utolsó meccsem, bajnok akartam lenni, ezt az olimpiát bukásnak érzem.

Mincza-Nébald Idikó könnyes szemmel, pályafutása csúcsának nevezte az olimpiai bronzérmet. Lám-lám, egy hasonló színű medáliának hányféleképpen lehet örülni!